A Bloomberg információi szerint november 22-én tűzi napirendre az Európai Bizottság a Magyarországgal szemben folyó jogállamisági eljárás ügyét. Ennek kapcsán vállalta a magyar kormány 17 intézkedés megtételét november 19-ig, az uniós források átlátható felhasználása és a korrupciós kockázatok csökkentése érdekében.
Aki az elmúlt években figyelemmel követte az Európai Unió és a magyar kormány jogállamisággal kapcsolatos vitáját, sokat hallott mechanizmusról, feltételrendszerről és jelentésről, kötelezettségszegési eljárásról vagy a 7-es cikkelyről. Ezek az EU-s eszközök, habár mind a jogállamisággal és a demokrácia helyzetével kapcsolatosak, sok mindenben különböznek. Az EUrologus most induló sorozata segít értelmezni a politikai alkudozást, amelyet az Európai Unió a magyar demokrácia védelmében, illetve a korrupció ellen folytat az Orbán-kormánnyal.
Az ukrajnai háború miatt orosz piaci szereplők és az orosz gazdasággal szemben elfogadott szankciókat nem az Európai Bizottság, hanem a tagállamok, így Magyarország kormánya hagyták jóvá – hívta fel a figyelmet Thierry Breton, a bizottság belső piacért felelős tagja, aki budapesti tárgyalásai után találkozott újságírókkal, köztük a hvg.hu tudósítójával. A francia politikus beszélt arról is, hogy állnak a tárgyalások az energiapiac normalizálásával kapcsolatban, és hogy mi a célja a médiapiac egységes uniós szabályozására tett javaslatnak.
A tagállamok megadják a két hónapos haladékot Magyarországnak, hogy a vállalt 17 pontos korrupcióellenes intézkedés-csomagot teljesítsék. Az idő azonban vészesen fogy, a helyreállítási forrás hetven százalékáért kell versenyt futni a napokkal az év legvégén.
Az Európai Parlament vitát tartott Magyarországgal szemben folyó jogállamisági mechanizmusról és az EU-források megvonásáról. A képviselők szerint kevés, amit az Európai Bizottság tesz, és ha így folytatódik az eljárás, Orbán Viktor látszatintézkedésekkel verheti át az uniót.
Egyértelműen kiderült, hogy az Európai Parlament képviselői egyáltalán nem bíznak a magyar kormányban és nem hiszik el, hogy az uniós források megszerzése érdekében vállalt intézkedéseket végre is hajtják. Az EP Költségvetési, illetve a Költségvetési Ellenőrzési Bizottsága együttes ülésen hallgatta meg Johannes Hahn költségvetésért felelős biztos a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárásról.
Energiaválság, recessziós félelmek és forintgyengülés közben igyekszik a magyar kormány megegyezni Brüsszellel az uniós forrásokról, már a miniszterelnök is nyíltan beszél arról, hogy ez a pénz hiányzik a magyar gazdaságból. A vita lehetséges kimeneteleiről és tétjéről beszélgettünk a hvg.hu gazdasági podcastjában Nyeste Orsolyával és Arató Lászlóval.
Még éppen csak hozzálátott a magyar kormány az Európai Bizottság által kiszabott házi feladat elvégzéséhez, amikor újabb teendők tűntek fel a látóhatáron. Legalábbis erre utal a Bloomberg cikke, amely bizottsági forrásokra és az igazságügyi biztos kijelentéseire alapul.
A politikus ismét leült tárgyalni Johannes Hahnnal, költségvetési és igazgatási ügyekért felelős biztossal.
Az oroszok figyelemmel kísérik az Európai Bizottság és Magyarország tárgyalásait.
Magyarország még a tárgyalások utolsó napjaiban is tett új vállalásokat annak érdekében, hogy reális lehetősége maradjon az uniós források lehívására – derült ki az Európai Bizottság egyik dokumentumából, amely az EUrologus birtokába jutott és amelynek tartalmát a testület egyik magas rangú tisztviselője is megerősítette. Kiderült az is, hogy a kormány már megkezdte az ígéretek teljesítését.
Újabb elvárások nem támaszthatók Magyarországgal szemben a jogállamisági eljárásban, az eddig tett vállalásokat pedig teljesíteni fogja az ország – közölte Navracsics Tiborterületfejlesztésért és az uniós források felhasználásáért felelős miniszter, miután az Európai Bizottság bejelentette: 3000 milliárd forintnak megfelelő uniós forrás zárolását kezdeményezi, mert nem lát garanciát arra, hogy azok elköltésénél nem történnek visszaélések.
Több hónapos intenzív tárgyalások eredményeként tettek javaslatot a pénzügyminiszteri tanácsnak. A kormány két hónap haladékot kapott, november 19-ig kell végrehajtania a Brüsszelnek tett vállalásokat. Tényleg 6400 milliárdot vontak volna el eredetileg, de a kormány eddigi vállalásai miatt csökkentették az összeget.
Méltányolni látszik az EU az Orbán-kormány a források folyósítása érdekében tett last minute intézkedéseit, nyitva hagyhatják a lehetőséget, hogy az év végéig mégiscsak létrejöhessen a kompromisszum. Az üzenet vasárnap előreláthatólag az lesz a fővárosok számára, hogy lehetőséget kellene adni Budapestnek a reformszándékok bizonyítására, és csak azután kellene meghozni a végső döntést.
Eddig ennél lényegesen kevesebb pénzről volt szó, a döntésre már vasárnap sor kerülhet.
Kérdés, a kormány vállalása elég lesz-e az EU-nak.
Kiszivárgott az Európai Bizottságnak az a levele, amely miatt non-stop tárgyal a kormány Brüsszelben.
